Tarnabod

Tarnabod története

A település területén már a kőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja a falu határában feltárt újkőkori telep. Középkori oklevelekben Bood néven említik. Neve az 1333. évi pápai tizedjegyzék lajstromában is szerepelt, ekkor Borhy Lőrincz 8 garast fizetett. A tatárjáráskor a község elpusztult templomával együtt, melyet azonban ugyanott ismét felépítettek és körülötte alakult ki az új helység. A 15. században már plebániája is említve volt, melyhez a mai Kál helység, mint fiókegyház tartozott. 1446-ban Kál határosaként fordult elő. Az 1546. évi adóösszeírásban 3 portával szerepelt. 1549-ben 3 adóköteles, 7 elszegényedett és 3 adómentes jobbágytelket vettek fel itt az összeírásba, melyből 2 telken nemesek laktak. Az 1552. évi összeíráskor 5 portát vettek itt fel, megjegyzi azonban az összeírás, hogy az ez évi adó második részlete nem volt behajtható. 1552-ben elpusztult, 1553-1554-ben újra kezdték felépíteni, az 1554. évi adóösszeírásban is az újonnan épült helységek között szerepelt, de emellett az 1564. évi adóösszeírás az elhagyott helységek között sorolta fel. 1635-ben egy nemesi kúriát és 1 1/4 portát írtak itt össze. Az 1647-ben és 1675-ben végzett összeírás szerint csupán nemesek és egy kovácsmester lakták, 1684-ben pedig Huszár Imre birtokaként volt említve. Az 1693. évi összeírásban Tarnócza-Bod néven szerepel, ekkor Császár Péter birtoka. 1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk.

Nevezetességei

• Római katolikus templom: 1720-ban kezdték építeni. Barokk stílusú. Szent István király tiszteletére felszentelt, egyhajós, keletelt, nyugati homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A szentély északi oldalán sekrestye, csehboltozatos hajó és szentély található. A hajó nyugati oldalán síkfödémes karzat látható. A templom Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános, illetve az egri püspökség költségén épült. 1779-ben renoválták és tornyot építettek hozzá 1789-ben. 1802-ben a boltozatot gróf Almásy Pál költségén újjáépítették. 1840-ben, majd 1851-ben az Almásy család renováltatta. Műemlék jellegű épület.
• Páduai Szent Antal-szobor. A templom kertjében áll. Műemlék.
• Út menti kereszt: 1792-ben állították a jelenlegi iskola és népház között a jellegzetes kőkeresztet pléh Krisztussal. A keresztet 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízására Németh Bertalan helyi művész újította fel, de a kőkeresztet néhány hónap múltán egy óriási vihar ledöntötte, széttörte. A kő talapzata és a pléhkrisztus megmaradt, amihez a kőkeresztet fakereszttel pótolták. Egyes helyi vélekedések szerint a régi-új kereszt az újrakezdés szimbóluma.

Befogadó falu

• Befogadó falu: 2004-ben indult a program, elsőként Tarnabodon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány közreműködésével. A szociális programban hajléktalan családok költöztek a település házaiba, kaptak lehetőséget az újrakezdésre, az önálló otthon megteremtésére.
• Elektronikai bontóüzem: 2006-ban hozta létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Közhasznú Társaság Tarnabodon. Az üzem mintegy 600 tonna elektronikai eszközt bont szét évente, alacsony képzettségű helyi lakosoknak ad munkát.
• Mip Tanti Játszóház: 2007-ben a falu főterén álló bezárt kocsmát játszóházzá - alternatív napközbeni ellátássá - alakították. Nevét a Befogadó falu programot támogató holland Wilhelmina Johanna van Wetten-Rensen asszonyról kapta. Itt folyik a helyi iskolások étkeztetése és délutáni szabadidős fejlesztése. Később a Játszóház továbbfejlesztésével a közösségi tér 2009-ben Ifjúsági Információs Ponttá majd 2010-ben Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodává vált.
• Máltai Óvoda és Általános Iskola: 2011-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átvette az önkormányzattól a helyi oktatási intézményeket.